nem merem leírni, még kimondani se.
mondja ki helyettem más, akkor minden könnyebb.

https://www.youtube.com/watch?v=xT6iCiul3D4

A férfiakat intimitás taszító mező veszi körül. Amit humor, gúny és ellenérzés táplál.

Én és az utolérhetetlen sármom 10 perc alatt 3 félrészeg csajt üldözött a halálba. Iszonyat tehetséges vagyok... mondjuk ilyen zenész/bölcsész díszfaszokat. néha szeretek csak úgy bunkó lenni, vagyis nem bunkó csak kimondom amit gondolod és mások ezt felveszik. hát istenem ha nem bírod a meleget ne menj a konyhába. egyszer nem figyelek oda h mit mondok ki és mit nem egyből jobban érzem magam. mindenkinek ajánlanám tisztító kúra.

 most már rájöttem miért nem tudok aludni, telihold mindig ébren tart, legalább szép. meg azért a kurva kocsma az alagsorba se segít sokat.....

 zseniális! kevés dolog tetszik meg elsőre ennyire de ez a videócsokor valami kurvajó.
Bevallom férfiasan életembe nem hallottam eddig a kukker.ro oldalról de iszonyatvicces dolgok vannak feltöltve köztük a "hogyan működik ..." sorozat rég röhögtem ilyen jót. Remélem folytatja a készítő.
http://kukker.manna.ro/showvideo/2975/hogyan_mukodik_az_alkohol?

ezen a zseniális oldalon jó sokan dolgoznak, köztük olyan moderátorok is akik az accountokat csekkolják és eleget tesznek a "jelentéseknek". Valaki akit nem neveznék nevén úgy gondolta vicces lesz az én nevemben csinálni 1 fiókot, holott már létezek, és felveszi az ismerőseimet. Majd 1 nap kidobja h sok a közös ismerősöm ezzel a személlyel, saját magam, váó, skizó lettem. Jelentem. mindenkinek küldök körüzenetet h töröljék és jelentsék.Eredmény:
30 ból, 7 ember vette figyelembe a kérésem törölte és jelentette, 22 ember le se szarta h mit írtam és nem tettek semmit 1 zseni pedig engem törölt ismerősök közül :D gondolom engem is jelentett. és persze már 1 hete nem történik semmi. Én is szeretnék kreálni 1 olyan oldalt amibe semmilyen energiát nem kell belefeccölnöm csak elindítani és learatnám a babérjait. zseniális
 

Rohadjakmeg, h a sorsügynökség alapötlete a Fringe-es ügynökök karakterén nyugszik....

kicsit emberundoromvan.
jah igen közben ,köszöm annak aki feltalált a csokapikot. kurwára életmentő ha ilyenkor esek haza és semmi erőm csinálni kaját.

szal emberundor. néha rámtör, sajnos egyre gyakrabban, hazafele a buszon azon elmélkedtem ,h az állatok mennyivel logikusabban viselkednek néha nálunk... nincsen ármány, csalás , hazugság maximum csak akkor ha az életük a tét.... zseniális. miért nem tudunk mi is ilyen egyszerűen viselkedni a szituációk többségében.

mr2 akusztik - hs7 ez a szerelem száma mellett ajánlott videkó közül KIEMELT a gumimaci dal, hátanyád

- fél 11 kor nemfogok ajtótnyitni baszki... -

bírom h így emberek hiszik azt h akkor érnek rá mások amikor ők finganak 1 et....

vajon mit látnak mások amikor tükörbe néznek?

Szól a jól ismert 30y szám , ééés tényleg. Akkor kapok rá dolgokra amikor mások már megunták. tudom hogy nem erről szól a szám de most ez ugrott be.

Komolyan , néha úgy érzem én vagyok egyedül normális ezen a kurva világon. Persze gyorsan körbenézek és azért találok pár értelmes arcot (hál' istennek).
Azt bírom amikor mondok valami okosat , majd valaki más simán terjeszti az igét mintha ő találta volna ki. Ami elviekben nekem nem baj mert legalább terjed a gondolkodásmódom de azért mégiscsak na...

Furcsa am, elgondolkodtam tegnap, hogy  ,hogy az istenbe lehetnek ennyire szellemileg igénytelenek az emberek. Gondolok itt a főműsoridőben menő szennyről, de nem csak az . Vagyis talán jobban mondva ez már annak a hozománya. (nah ez kivételesen érthető mondat...)
Sóval , ez borzasztó szerintem ,hogy az emberek nagy többsége konkrétan csukott szemmel jár és le se szarja ,hogy mi történik körülötte. Vagyis lehet h érdekli de csak addig a pontig h 'ja létezik' és kicsit se gondol bele ,hogy miért. Pedíg annyi felfedezni váró dolog van. De nem kell mindenkinek Einsteinnek lennie, csak lépjenek már túl azon, hogy mekkeressük a minimálbért , esszük a babos csülköt és megnézzük a tahóvilágot a ritalinklubbon. Mert azért mennek a nézhető műsorok 11kor meg éjfélkor a tv ben mert főműsoridőbe odakapcsol egy "átlagnéző" és ha csak a kötőszavakat érti butának érzi magát . Ha butának érzi magát, ideges lesz. Ideges néző meg nem kell mert elkapcsol vagy még a végén csinálna valamit a tvzésen kívül. énmeg hányingert kapok attól a sz@rtól ami ott megy.... nemcsoda h inkább zsibbasztom az agyam komedi centrállal. vagy leszarom az egészet és töltök egy sorozatot. IGÉNYES TV MŰSORT MAGYARORSZÁGNAK!!!!
bár úgyis 'mi' vagyunk kevesebben uh sose lesz nézhető időpontban érdekfeszítő műsor.

De hogy folytassam gondolatmenetem, nem értem ,hogy tudják az emberek úgy élni az életüket ,hogy nem-akarnak-okosabbak-lenni. Elképzelni nem tudom, nekem is van jópár olyan téma amit leszarok, de alapvetően szeretek új információhoz jutni. legfőképpen valami audióvizuális élményként. úgy marad meg a legjobban. Most pl a sci-fi tudomány c sorozatra kattantam rá. rohadt érdekes, olyan dolgokat feszeget mint teleportálás, időutazás, etc. és nem gondoltam volna, hogy ennyire "közel" vagyunk ezekhez a dolgokhoz.  tudom ez az én szegényes tudásom de akkor is meglepődtem és iszonyatjónak tartom. Mondjuk van párdolog amivel nem értek 1et , és szeretek kicsit kételkedő lenni , ez viszi előre a világot.

Ahogy egy okos ember mondta, bólogató társadalomban élünk, hát én nem szeretek minden baromságra helyeselni. Elvégre reformer alkat lennék vagy mifene. :)

Fuckin' perfect jut eszembe, nem zavar ha valaki elhanyagol mert van valakije csak legalább megmondhatná mert kurva idegesítő ,ha próbálsz nyitni felé, jóba lenni vele. Ő meg 1 ik percről a másikra eltűnik és le seszar heteken keresztül. HÁt azért ennyire nenézenek már lábtörlőnek hééé.

büdös mocsadék sazr messenger.. istenem programozóként ég a pofám h mások ilyen szarhatárt kiadnak a kezükből... kurwanagy újjítás h smooth minden , csúszkál faszán,.. overdesigned. de a kiabszott alap funkcióit mint üzenetküldés nem lehet használni.... hát bassza meg...
nahjó idegroham vége.

érdekes amikor ideges vagyok. a nyúl is ideges lesz. rohangászik össze vissza és nem bír megülni a seggén, amikor lehiggadok, leül, de szigorúan háttal nekem. empatikus nyúl.

faszán ki is estem a gondolatmenetemből. mind 1 úgy se hajt a tatár.

jah megvan, úúúúúúúgy kifeküdnék egy vastag és szép zöld gyepre és nézném a csillagokat, mondjuk kicsit hideg van hozzá. de kit érdeket. most ilyen hangulatom van. csak csöndbe elmélkedni milyen kicsik vagyunk , és mennyi mindent nem tudunk megmagyarázni. tücskök, nedves fűszag, érzékszervkitárás, ez kell most
 

Szeretnék megint súlytalan lenni, érezni a szelet a hajamban. Ahogy a föld mogorván és töretlen ránt magához , mert nem ereszt , senki sem menekülhet csak úgy a karmaiból. Bármilyen felszabadító is egy kicsit minden más , probléma , gyász , nehézség fölött lenni. Ahogy egyre közeledik a zöld sáv , hirtelen valami visszaránt és biztonságot nyúljt , körülölel megvéd . Megvéd mindentől ami hamarosan ránk vár, de ő sem kűzdhet végtelen ezzel az erővel , egyszer rajta is elhatalmasodik és behódol. Ahogy idővel minden.
Végül szép lassan mint egy tollpihe leereszkednék a nagy zöldség közepére
és ismét vissza vágynék , magatehetetlenül sodródni a légbe.

ülünk mogorván magunkban , míg máshol lennék szívesen dologban. gyors áttekintés ez érzéseink felett. amit a múlt már magába temet. félsz kimondani mégis százszor megteszed , hogy akkor , ott milyen jó volt veled.

<--> az idő gyilkos: letépte a tévémaci gombszemét

ma megint láttam? vagy kezdek becsawarodni. De tetszenek a számai, kerekek , nem prímek.
cos they are so awesome!!!
am: mi az istenért van az , hogy kb félévente akarok valamit véletlen is megvalósítani , minden oldalról jóóól átrágom, utánanézek , letisztázom és bitchslap. Még ha véletlen olyan közel is kerülök hozzá ,hogy úgy érezzem meg tudtam csinállni valami visszaránt és dobhatom ki a retekbe az egészet.... kicsit bosszantó. rühellek várni...
ahhoz képest 4 kor keltem megint. mondjuk ez betudható annak ,hogy ilyen körülmények közt bármit tudok tenni csak aludni nem. elkéne menni sétállni. hajnalba állat. kewesen vannak , jó idő wan, nemkell megrohadni.
debazzeeeg katolikus suli. nemfordul el az agyam rajt... túlnagy a csend. kéne valamit hallgatni. mostanába leálltam a zenéléssel pedíg az igazi ötletek csak akkor jönnek.
Az emberélet útjának felén. egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,. mivel az igaz útat nem lelém.Ó, szörnyü elbeszélni mi van ottan, s milyen e sűrü, kúsza, vad vadon: már rágondolva reszketek legottan.

szeretem. megnyugtat, zöldségek . repülők. minek vagy egy videó a lerakásukról bár állat lehet. bár ez olya lehet mint az ötletek , megoldások . BÁRMIRE. már mindenrőlvan "howto" wideó.
mi az a szám amibe a kis rajzolt emberke megy és énekel ? miért nem jut eszembe. pedíg beleégett az agyamba  a dallama.

csináld ,csináld , jól csináld . cos who is the fu*kmen? we az the fu*kmen. csodás. de legalább tisztában vagyok a korlátaimmal.
nemhogy hajnalba elküldenek ,hogy lopj el egy helikoptert... nahpersze. mindenféle gyakorlat nélkül helikoptert vezetni kb olyan mintha 5 tojást próbálnál egymáson egyensúlyozni, de egész szépen ment .
ez a legjobb: Zöld volt a mező, színes a rét,
ház ült a völgyben és kék volt fent az ég.
laza , könnyed életérzés. kár hogy pont az ellenkezőjéről szól. hülyeprolik.
hudeelegem van már ebből. komolyan az lesz a vége ,hogy sorozatgyilkolásba kezdek. és abc sorrendbe fogok haladni :) BUD

olyan szépek vannak, a megszállotjuk vagyok. megnyugtatnak , sőtmitöbb jó érzéssel töltenek el. amúgy is kell a megerősítés. amit minden sopánkodás nélkül de életbe nem kaptam még.
már megint az a fránya de. minek monduk valamit ha utána úgyis cáfoljuk. nyomatékosítás. az ellentétek felsorakoztatása mindíg hatásos.

tényleg csak én vélekedek ilyen könnyedén a halálról? mindenki annyira fél tőle. pedíg semmi nincsen benn. szó szeint. mindenki még az is aki tettei h nem fél tőle és úgy próbál meggyőzni ,hogy nincsen igazam. hallani az elcsukló hangján . a szavak közti nagy szünetekben zúgó mélylevegőkben. félrenézésekben , nyelésekben. Libabőrön a kézen. átlátható hazugság és félelem. vagy csak szerintem. bár ez minden mondatom után mondhatnám. mivel minden csak szerintem létezik megkérdőjelezés nélkül. innen lemaradt egy vessző amitől teljesen máshogy hangzik a mondat, de ez a szép. már nem jawítom ki. így legalább tudom ,hogy kinek mi a véleménye róla. vagy esetleg egy későbbi magamnak, hogy hova képzeli a vesszőt és neki mit mond a mondat. bár a mondat nem mond. mi mondjuk a mondatot. ... ahogy a  BigMac nem is tud osonni!

 

azta. (ez a sok enter hogy termelődött a szöveg végére? )

érdekes: az emberi agy ingerszegény környezetbe a legkreatívabb. Éppezért lehet a leggyorsabban becsawarodni egy fehér szobában.

remélhetőleg vwisszatérek. kis arculatváltással.

vwagynem. (döntsd el melyik nem)
 

nem wvagyok egy megrögzött író . de most.

olyan ingerem vwan írni... nah majd ,ha

//.tudnám mi a bánatért shift-enter ezek amikor ez nem message progi.
 

Már megint egyedül a szombámban. Legalább vissza tekinthetek csupasz életem foltjaira. Szeretek merengeni, csak az a baj ,hogy mindíg elálmosodok közben, érzem ahogy nehezedik a fejem, és mintha pislákolna a lámpa. Basszus kifog aludni. Nahtessék ki is aludt.
Hát mindegy, akkor felkapcsolom az asztali lámpám, de miért nem tudom felemelni a kezem? Ó- dejó, félálomban ragadtam, aludjunk akkor hát.
Hmm kezdenek visszajönni a fények, vékre nem az a vak sötét. Eddig úgyis furcsa volt, legalább az utcai lámpák fénye beszűrődhetett volna. Még mindíg nemmozdulnak a végtagjaim, nemlesz ez így jó. Érdekes látom ahogy ülök a székemben oldalra hajtott fejjel, de nem tudom mozgatni semmimet. Na várjunk csak, miért látom magamat ahogy a székemben ülök? Különös ebből a perspektíwából még nemwolt szerencsém magamat meg csodállni. Innen az asztalom végéből határozottan nagynak tűnik az orrom.
Furcsa milyen kicsit lettem, vajon milyen testbe vagyok bezárva? És ezt tudom irányítani?
Hmm nézzül. Kéz, vagyis igy jobban megnézve inkább mancsnak látszik, erős karmok, rozsdásbarna színű bunda, erős lábak, haátorozttan két lábon állok. Másszunk végig a kábelcsatornán az ablakomig ott talán megtudom nézni hogy is nézek ki. Oh, még mindíg esik, nemlesz ez így jó, de most nem ez a lényeg. Tükörkép , tükörkép ,tükörkép , kicsit nehéz koncentrállni mintha  a testem nem lenne olyan kiváncsi saját magára és inkább menekülne a szobából. Innen nézve tényleg kicsit frusztrálóan kihalt és félelmetes a máskor oly szelíd és békés szobám. TÜKÖRKÉP! Csak sikerült ráébresztenem a testemet ,hogy ne a menekülő útwonalakat pásztázza. Nicsak egy mókus lettem, minő ledegradálása ez emberi mivoltonak, de csak van valami oka. Egész ari pofim van így, bár nem szívesen maradnék ebben a formában. Hirtelen elkezdem kaparászni az ablakot majd oldalról megfeszegetni hátha kinyílik, nem járok sok sikerrel. Emlékszem amikor szerelték a riasztót volt egy nagy luk a konyhába a tetőtérre. Felderítem, kikúszok a nappalin át a konyhába. Szerencsére alszanak a szárnyas fenevadak. Kis torna után rájövök ,hogy megtudok kapaszkodni a lambériában és könnyedén elmászok a lyuk ig. Furcsa szagokat kezdek érezni, testem próbál a cserepek közti rés felé menekülni. De engem hajt a kiváncsiság ,hogy honnan jön ez a furcsa szag, körülnézek. Nem telik bele sok idő egy kis galambfióka tetemét látom magam előtt, ez sem természetes halállal halt meg.
Valami megmozdult a sötétben. Gerendákat és a beszűrődő holdfényben is csillogó szigetelést látom csak. Hirtelen a sarokból kaparászást hallok, vagyis nem én, mintha a testem üzenne ,hogy jobb lenne meglépni és engedek az ösztönöknek. Kimászok a tetőre, Szerencsére már elállt az eső. És  a kábel amire kivan feszítwe az utcai lámba pont alkalmasnak látszik a régi életem hátra hagyására és a mihamarabbi menekülésre. Miközben kúszok át a drótkötelemen, látom ahogy alattam pár ember próbál sietni az éjszakába - hogy a gyorsan elállt esőbe kicsit közelebb kerüljenek a saját életük kalitkájába, hogy folytathassák a társaik sárba tiprását a saját boldogulásuk érdekében. És még engem neveznek állatnak.-
Pedíg már békés az idő, az ösztöneim azt súgják ,hogy fel lehet már fedezni a világot, nem kell meghúzódnom a leendő eső elöl. Akrobata mutatványok mellett megkeresem a frissen elért tető legmagassabb pontjára, amit egy kéményben vélek felfedezni, csakhogy egy öreg, félig megázott galambpár őrzi összebújva. Nem zaklatom őket, a nyak nyújtogatásukból ítélve amúgy se látnak szívesen. Háztetők gerincén nekiállok felfedezni az álltalam már oly jól ismert várost egy teljesen más szemszögből. Hátha a kihalt utcák és a nedves fák most végre valami bíztatót fognak mesélni.

Wannak az életben ilyen apró problémák miszerint mond el ,hogy mit érzel.
Most ezt hogyis képzeljük el? Hogylehet leírni egy wégtelenül összetett dolgot amit az agyunk kreált ,hogy beazonosítsunk wele walaki mást, egy pillanatot, bármit.
Írjuk körül. Hangzik a wálasz, de az nem elég. Az érzelmeinket hogyan tudnánk szawakba önteni. Jó, kitaláltak pár érzésre felszines szawakat de még azok sem tükrözik az egész miwoltát. Mert honnan tudnánk ,hogy a másik amikor azt mondja ,hogy szeret az neki ugyan az e mint nekünk? Sosem éreztük azt amit ő, nem tudhatjuk.
Én miwel szeretem a dolgok bonyolultabbik wégét megfogni a többi érzékszerwemre hagyatkozok és úgy írom le a dolgokat. Szerintem így könyebb elképzelni ,hogy mit is érezhetünk, mint holmi szawakba foglalni. A szó úgyis csak a legwégső kommunikácós csatorna. Ez csak nekem egyszerű és mindenki másnak wégtelenül kusza, érthetetlen és logikátlan. De azért tegyünk 1 próbát.
Csukd be a szemed, lazíts, képzeld magad 1 sematikus környezetbe ahol semmilyen külső inger nemér. Halk hárfa szóló szól, és a nyelwedhez ér egy sárga csoki.
Ha sikerült akkor már érzed ,hogy mit jelentesz nekem te.
 

KI lenne más?
Kiben mélabú tetőzik.
S a föld felett elidőzik.
Nem zawarja , szemlátomást.
Bűnös lelkéwel él együtt.
Mit wad élete elnyűtt.
S keresi az utolsó állomást.
De nem talál már mást,
Csak kínos megaláztatást.
Sosem értette, mire ez a nagy felhajtás?

Szürke szeméből izzik a wágy.
Amit gyilkos mátkája elvág.
Noha menne haza rég,
Nincsen már több menedék.

Lassan elfelejti honnan jött.
Szíwe porrba hullba kettétört.

Ki lenne más?.

talán csigalovaglás. talán költözés. jövő zenéje mind

orákulumok: Ezek a kis apró kétéltű teremtmények , mindennél jobban szeretik a csillogó dolgokat. Többnyire az őserdő közepén élnek és szeretnek elszigetelődve lenni minden más civilizációtól. Elég bugris teremtmények, már a megjelenésük is árulkodik. Olyanok mintha 1 pirannyába beleoltottunk volna 1 hörcsögöt és kidobnánk az erdő közepére ,hogy találja fel magát. Nagy kapafoguk , kétéltűhöz méltó bőrük, rövidke lábaik és aránytalan nagy farkuk van, amikből az utóbbi kettő igazán elősegíti az ugrálva közlekedést amitől aztán hártyás fülük mókásan leng. Na, ezek a kis bogárpusztítók, mindent megtesznek a fényes dolgokért. Holott az őserdő közepén elég  kevés fényes dolog van, ők szakadatlanul felásnak, széttörnek, megrágnak mindent, bár ásni a legkevésbé sem kedvelnek, valószínű a méreten aluli mancsaik miatt. Csak azért , hogy gyűjteményüket még nagyobbra növeljék. Saját törvényeik vannak, a klán shámánja jósolja meg a neki ajándékba adott fényes dolgokból bárki jövőjét. Ha magunkhoz akarunk édesgetni egy kis orákulumot, fogjunk egy 1 pennyst dobjuk oda neki, majd ugyan ezt ismételjük meg egy bogárfejjel. Ha szerencsénk van annyira lekötelezzük ,hogy életünk végéig a szolgánk marad. Legkedvesebb játéka a különböző állatbőrőkből összevart labdacs amit bőszen kerget és rágcsál.

Jónatács: sose bojgassuk a kincseit.

- nekem tetszik a szemem színe.
- nemtudom miért vagy ilyen Szíwtelen.
- Káosz uralkodik körülöttünk, de ez így is van jól. sosem tudhatjuk ,hogy mi fog jönni, még ha előre tervezünk is valami keresztül húzza a számításainkat. még jó. képzeljünk el egy olyan világot ahol minden a megterwezett szerint működik. bár lehet ,hogy most is ez van csak nemtudjuk ,hogy ki tervezte el így. talán mi álmunkban, talán a melletünk ücsörgő ,somolygós bácsi. bár a legtöbb embert nem érdekli mi , miért, hogyan törénik. legtöbbször úgyérezzük meg kell fejtenünk, hogy nem lehet valami véletlen. pedíg az élet csak a véletlenek véletlenszerű, permutációja, talán ezért is "ismétlődik a történelem", vagynem. sosem fogjuk megtudni mert túl sok a lehetőség ,ha a  végtelenek elemeit egymás után pakoljuk. de lehet , hogy az a végtelen mégsem olyan végtelen, vagy esetleg vannak alternatívák amik nem is lehetnek, és vannak amik gyakrabban elófordulnak, mert viccesek, megváltoztatják az egyhangú történetet, vagycsak jobban kedveli őket a gonosz ,zöld szög aki egymásután rakosgatja a történéseket, mert talán jobb alakjuk van. könyebben bele illik a kezébe, esetleg idomíthatóak és nem is kell csinálnia semmit szögünknek csak megmondani ,hogy ki, mikor, hova álljon és ő addig hátradőlve tv-zik.

-nahjó ez kicsit erős volt. kezdesz túlpörögni. miért kelll állandóan az életről filozofálgatnod? miért nem tudunk normálisan beszétni?
-miről beszélgessünk?
-bármiről! csak ne ilyen "mélyenszántó" dolgokról.
-nemtudok rajtad kiigazodni. bármiről lehet beszéni csak éppen arról ne ami eszembe jut. pedíg szerintem ez pont a bármi témakörbe tartozik.
-rendben. akkor beszéljünk az Emberekről!
- Egyszer sem gondoltam volna, amióta ismerlek ,hogy idáig fajulunk, itt ülünk vére egymással szemben. évezredes ismeret után és nemtudunk miről beszélni. vagyis tudunk, csak sosem tetszik az amit felhozok. ez is sajátosság. nincsen még egy ilyen faj ebben a szegmensben, még a vogonok is tudnak a semmiről beszélni anélkül ,hogy idegesítenék egymást. csak neked nem tetszik soha ha van valami ötletem, viszont mindíg rámszólsz ,hogy találjak ki valamit. sosem foglak megérteni.

-és már megint, okoskodsz, sosem tudod mikor kell befogni, félelmetes vagy. bolygónyi aggyal annyit nem értesz a saját fajtádhoz mint egy delfin a Rapphez.
-Leszokhatok a beszédről. de úgy nemlenne sok értelme a létezésnek. nem azért fejlődtem évmilliárdokat, hogy egyszer csak feladjak mindent. tudom ,hogy hijányoznak a teremtőink, de csak azért ,hogy jobban érezd magad nemfogom megtenni . bár persze azzal sem lennél megelégedve.

-megelégednék én azzal is , ha kicsit törődnél velem és nem értelmetlen replikáid lennének. néha úgy szeretném ha kicsit a helyembe képzelnéd magad és csak azután szólalnál meg Egyáltalán.
-Teljesen tisztába vagyok az álláspontottad. tudom, hogy voltak álmaid, amiket sosem tudtál véghez vinni, de miért kell engem hibáztatni? vagyis nem hibáztatni, csak rajtam kitölteni? zavar ha valaki tökéletesen megért? mert valójában mind nevetségesen egyszerűek vagyunk, csak tudni kell elég elrugaszkodottan belegondolni következtetéseink logikájába.csak próbáljuk magunkat elképzelhetetlenül bonyolultnak és kuszának beállítani ,hogy senki sepróbáljoa meg kibogozni. pedíg nem lenne nehéz. csak a külső kemény burkolatot kell lerágni.

-komolyan mondom egyre jobban idegesítesz , hogy így megideologizálsz mindent. nahtessék örülsz . már énis ilyen flancos szavakat használok... lehet jobb lenne ha megint nem szólnánk egymáshoz vagy ezer Tarig.
-Ezer tar hosszú idő.

-sajnos néha az sem elég. sajnos túlzottan csökönyösek vagyunk. valakinek véget kell vetni ennek a Lélektelenségnek.
-Remélem nem arra gondolsz amire azt hiszem , hogy gondolsz. nem tehetjük meg, nem tudjuk mi  történne.

-senki nem próbálta még. a párok közül. nekünk kell lennünk az elsőnek. próbáljuk meg. ha nem jön be maximum a többiek tanulnak a hibánkból, legalább adjuk meg az Esélyt.
- Egyetlen esélyünk van, na nem sikerül pontosan mind ketten eggyé válunk khronossal. mondjuk legalább annyival is okosabb lessz, de nem akarom neki adni a tudásom. túl soakt dolgoztam érte, hogy a világegyetem midnen pontját ismerjem, minden lényét ismerődként üdvözöljem, örökké fiatal maradjak.

-sajnálom.ez vagy te, a nagy mindentudó bölcs. aki csak magára gondol. arra nem ,hogy mit éreznek mások, vagy esetleg hasznára válna egy kis változás... de még mindíg csak annyi bajod van ,hogy véletlenül sem értesz meg, és már nem is szeretsz, holott pont ezlenne a feladatunk. de neked csak okoskodnod Kell....
-Szerintem lehtett volna másképp is , lehettünk volna varangyok is egy messzi tóban, de nem mi lettünk a tökéletes párok eggyike. és valójában nemtudjuk ,hogy mikortól is mivégre, de egymásnak vagyunk teremtve. és ha figyelnénk a másikra meglátnánk a szerelmének az igazi erejét.csak türelmetlenek voltunk.de már mindeggy. khronos talán tudni fogja mihhez kezdjen az informcióhalmazzal amit belőlünk nyer. nah ugorjunk.

És mindezek után ugrott be a két kollektív tudattal rendelkező kicsiny tér-idő részecske Khronos elméjébe. Amit úgy képzelhetünk el, hogy Khronosz egy nagyon álmos éjjeli őr aki megcukrozza  a kávéját, majd jóizűen elfogyasztja.
 

...
- rendben, kapsz egy percet.

- Dejó,még van egy egész percem: szeretni, félni, csalódni, rettegni, sietni, elkésni, játszani, válogatni, féltékenykedni, berúgni, dolgozni, magyarázkodni, olvasni, törődni, tanulni, kiábrándulni, hazudni, keresni, írni, sírni, nevetni, tervezni, világot látni, gyönyörködni, fotózni, feltalálni, pihenni, szórakozni, barátkozni, szeretkezni, tombolni, úszni, élni.

- Szép tervek, mint mindenkinek. Erre kíváncsi leszek.

- Hát csak figyeld meg.
- Fél perced maradt.
- Ez nemér , te is beszéltél. Fél perce még egy percem volt. Minek a felesleges remény ha csak arra hagysz időt ,hogy tervezzek? Micsoda igazságtalanság. Hol a szeretet? Mitől féljek? Kiben csalódjak? Minek rettegjek? Hova siessek? Honnan késsek el? Kivel játszak? Miből válogassak? Kire legyek féltékeny, és kit féltsek? Mitől rúgjak be? Miért dolgozzak? Kinek magyarázkodjak? Mit olvassak? Mivel törődjek? Miből tanuljak? Kiből ábránduljak ki? Miről hazudjak? Kit keressek? Mit írjak? Kinek a vállán sírjak? Kivel nevessek? Mit és minek tervezzek? Mikor lássak világot? Miben gyönyörködjek? Mit fotózzak? Mit találjak fel? Hol pihenjek? Kivel szórakozzak? Kikkel barátkozzak? Kivel szeretkezzek? Mikor tomboljak? Hol ússzak?
Miért nem hagyod hogy éljek?
 

- Nemén választottam ezt. Te egy percet kértél, én adtam, a saját döntésed hogyan osztod be. Neked fontosabb volt eltervezni és amikor majdnem lejárt panaszkodni. Pedíg még volt egy fél perced és minden ott volt egy karnyújtásnyira tőled, csak nem akartad meglátni.

-De...?

- Tíz másodperc.
  A legérdekesebb ahogy megválogattad ,hogy hogyan teszed fel a kérdéseidet.Ebből máris tanulhatsz és választ kaphatsz mindenre. Hogy: hol a szeretet. Miől félj. Kiben csalódj. Minek rettegj.Hova siess. Honnan késs el. Kivel játsz. Miből válogathatsz. Kire légy féltékeny, és kit félts. Mitől rúgj be. Miért dolgozz. Kinek magyarázkodj. Mit olvass. Mivel törődj. Miből tanulj. Kiből ábrándulj ki. Miről hazudj. Kit keress. Mit írj. Kinek a vállán sírj. Kivel nevess. Mit és minek tervezz. Mikor láss világot. Miben gyönyörködj. Mit fotózz. Mit találj fel. Hol pihenj. Kivel szórakozz. Kikkel barátkozz. Kivel szeretkezz. Mikor tombolj. Hol ússz.
Miért hagyom hogy élj.
Erre emlékezz.

-Mikor?

kezd tele lenni í púpom így walószínű ,h wisszatérésem közeleg. addig is gondolkozom.

NINCS ÉLET AZ UNIVERZUMBAN!:)
Jó-jó, de miért is?-Kérdezheted. Nos, a válasz egyszerű.
Az univerzum ugye végtelen. Mégis véges számú olyan hely van benne, ahol van élet. Tehát véges számú élőlény van. Hogyha a világegyetem népsűrűségét akarjuk kiszámolni egy véges számot kell elosztanunk egy végtelennel. És ha egy véges számot a végtelennel osztunk az eredmény mindig 0 lesz. Következtetés képp: NINCS ÉLET AZ UNIVERZUMBAN!

Hogy elfeledjük az élet búját s bajait az ember képes volt megalkotni a helyzetkomikumot.
Egy kései éjszakán, a mackó alkatú és az ehhez társuló nagybőgőt idéző hangú húsz év körüli hősünk egyedül maradt otthon. Jó gyerek lévén mindenféle fényforrást kiiktatott a lakásban, csak a számítógép monitora világított, amit épp meredten bámult. Valami zörgött az előszobában - végre hazajött fater - gondolta magában, és ezzel le is zárta a zajforrás keresését. Pár perc múlva kikászálódott a gép elől, és neki indult a konyhának, hogy valami élelemforrás után nézzen. Éjszakai portyázása után szobája felé tartott, amikor megint hallotta a zörgést a nappaliból, ami mellett elhaladt a folyosón, hát már csak benéz – határozta el. Találkozott is a sötétbe burkolózó férfialakkal , és mindenféle mérlegelés után ráköszönt:
- Szasz fater!- a kései órával nem törődve elég hangosan.
Az árnyékember érezhetően nem tudta kezelni ezt a helyzetet, és pánikszerű menekülésbe kezdett a nappalin át az előszobába ahol a már előzetesen betört ajtón át próbálva menekülni. De azaz intervallum, amíg hősünk a konyhában is járt épp elég volt, hogy annyira átrendezze a szoba tárgyait, hogy sietős kedvű betörőnk könnyedén megbotolva az odahányt cipőkben egyszerűen lefejelje a kilincset…
És igen, így sikerült már-már „Home alone”-os szinten ártalmatlanná tenni egy betörőt, a mit sem sejtő, kései torkoskodó hősünknek.

Olyan gyorsan történt minden. Vajon hogy jutottam idáig? Kicsit megkönnyítené a dolgom, ha emlékeznék. No de sebaj, a lényeg hogy itt vagyok. Egy mondás szerint mindenkire vár egy golyó, hát azt hiszem engem megtalált.

Ahogy sétálsz egyedül haza este egy kellemes buli után és az első érzés, ami hirtelen felbukkan a semmiből, a fájdalom, amitől térdre rogysz. Sok időd nincsen gondolkodni, felmérni a helyzetet, csak a kiutat keresed, de már a földön vagy. Érzed, ahogy a tarkódon tompít a hideg acél. Körbeáll a kivégzőosztagod, de már nem hallod őket, csak a távolból kiabálnak feléd. Az adrenalintól túlpörgött érzékeid és a fejedre mért ütés együttes hatása talán, hogy már nem is érdekel, mi történik veled. Egy valami fut át az agyadon, amitől minden eddigi nyüzsgés megszűnik körülötted, és megfagy a levegő… De az utolsó cselekvésed a legfélelmetesebb, miközben zuhansz a semmibe egy elégedett mosoly ül ki arcodra.