Olyan gyorsan történt minden. Vajon hogy jutottam idáig? Kicsit megkönnyítené a dolgom, ha emlékeznék. No de sebaj, a lényeg hogy itt vagyok. Egy mondás szerint mindenkire vár egy golyó, hát azt hiszem engem megtalált.

Ahogy sétálsz egyedül haza este egy kellemes buli után és az első érzés, ami hirtelen felbukkan a semmiből, a fájdalom, amitől térdre rogysz. Sok időd nincsen gondolkodni, felmérni a helyzetet, csak a kiutat keresed, de már a földön vagy. Érzed, ahogy a tarkódon tompít a hideg acél. Körbeáll a kivégzőosztagod, de már nem hallod őket, csak a távolból kiabálnak feléd. Az adrenalintól túlpörgött érzékeid és a fejedre mért ütés együttes hatása talán, hogy már nem is érdekel, mi történik veled. Egy valami fut át az agyadon, amitől minden eddigi nyüzsgés megszűnik körülötted, és megfagy a levegő… De az utolsó cselekvésed a legfélelmetesebb, miközben zuhansz a semmibe egy elégedett mosoly ül ki arcodra.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.