Szerelmeskék
2008.04.23. 20:00
Ha egyszer is átérezted azt a tüzet, amikor látod Unikornisod más karjában, ha eddigi középszerű életedben álmodtál már zuhanásról, akkor átérzed más fájdalmát. Sosem tudhatod mi lett, volna ha. Ha nem teszed meg, ha nem léped át a küszöböt, ha elég bátor vagy ahhoz, hogy elengedd. Ha kibírod a fájdalmat, amit az elvesztésével érzel. Akkor megértenéd az életed mozgatórugóját. Akkor tudnád a kérdésedre a választ, amit még senkinek nem mertél feltenni. Mert csak akkor tudod értékelni azt, aki melletted van, ha előtte kitépted szívedből minden rossz emlékkel , hogy csak a jónak , csak a határtalan boldogságnak hagyva helyet ezzel, visszafogadd.
"Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő
vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór:
úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző
dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban.
Úgy szeretlek, akár a növény, mely nem virágzik,
és virágai fényét magába rejtve hordja,
szerelmed tette, hogy testemben él sötéten
a fojtó, sűrű illat, amely felszáll a földről.
Szeretlek, nem tudom, hogy mikortól és mivégre,
gőg és probléma nélkül egyszerűen szeretlek,
így szeretlek, mivel nem tudok másként szeretni,
csak így, csakis e módon, hogy nincs külön te, nincs én,
oly közel, hogy enyém a kezed a mellemen,
oly közel, hogy pillád az én álmomra zárul." *Pablo Neruda
"Szép, gyönyörû szép, gyönyörû szép, hogy élsz,
Gyönyörû a kép, gyönyörû szép, gyönyörû szép, hogy újra élünk,
Gyönyörû a fény, hogy nem kell félnünk együtt,
A megtalált útról nem kell letérnünk.
Szép, gyönyörû szép, gyönyörû szép, hogy újra itt vagy,
Gyönyörû a kép, ma minden más, ma minden fény,Üzeni a fény, hogy rám vársz újra,
Üzeni a fény, hogy mindig nálam voltál,
Sodor az ér, de hozzám visszataláltál.
Szép, gyönyörû szép, gyönyörû szép, hogy újra itt vagy,
Gyönyörû a fény, esetlen minden lépés,
Mit nélküled kéne lépni,
Ha te nem vagy, nem kell senki más,
Ma minden más, ma minden fény.
Gyönyörû szép, gyönyörû szép, hogy újra élünk,
Gyönyörû a kép, gyönyörû szép, hogy újra itt vagy,
Gyönyörû a fény, hogy nem kell félnünk együtt,
A megtalált útról nem kell letérnünk.
Szép, gyönyörû szép, gyönyörû szép, hogy újra látlak,
Gyönyörû a kép, ma minden más - csak te és én.
Ma minden más, csak adj és kérj!
Ma minden más,Ma minden más." *Edda-Ma minden más ('92)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.